1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

1. <szerkezetet, gépet> működtet, ill. irányít, szabályoz. | <eszközt, sportszert> vhogyan használ, vhogyan bánik vele. jól kezeli az ütőt.

2. <orvos> gyógyít, gondoz valakit, valamit. | <növényt> valamivel ápol, gondoz. | <gépet, szerszámot stb. > karbantart, ápol. | ▸ kezel a mozdony

3. műsz valamit valamilyen (vegyi) hatásnak tesz ki, és ezzel minőségét módosítja. savval kezelik.

4. <pénz, értékek> megőrzésének, ill. felhasználásának teendőit ellátja. ő kezeli a kasszát. | <ügyet> (folyamatosan v. válsághelyzetben) intéz, megoldani igyekszik. kezeli az inflációt.

5. <jegyet> (érvényesítve) ellenőriz, ill. későbbi felhasználásra érvénytelenít.

6. biz vhogyan bánik, beszél, viselkedik valakivel, valamivel. gyerekként v. felülről, félvállról kezel valakit.

7. tn biz kezet fog. mindenkivel kezel.